A földgáz- és a szén-monoxid-érzékelők hatékonysága szinte teljes egészében a fizikai tulajdonságaiknak megfelelő, pontos elhelyezésen múlik. A gázok eltérő sűrűsége határozza meg, hogy a helyiség mely pontjain és milyen magasságban kénytelenek a szenzorok a leggyorsabban és legmegbízhatóbban jelezni a felgyülemlő veszélyes anyagokat.
A földgáz fizikai tulajdonságai és az érzékelő magassága
A vezetékes földgáz túlnyomórészt metánból (CH4) áll. A metán molekulatömege körülbelül 16 g/mol, míg a környező levegő átlagos molekulatömege 29 g/mol körül mozog. Ebből a fizikai különbségből adódik, hogy a földgáz lényegesen könnyebb a levegőnél, így szivárgás esetén gyorsan felemelkedik a mennyezet irányába, és ott kezd el felhalmozódni.
A földgáz-érzékelőt éppen ezért a helyiség legmagasabb pontjainak közelében kell elhelyezni. Az ideális pozíció a mennyezettől számított 15–30 centiméteres sáv a falon. Fontos, hogy ne szereljük közvetlenül a mennyezet és a fal találkozásának sarkába, mivel ott úgynevezett holttér alakul ki, ahol a légáramlás minimális, így a gáz lassabban éri el a szenzort. Ugyancsak kerülni kell a közvetlenül a gázkészülék feletti elhelyezést, mert a normál üzem közbeni minimális gázkibocsátás téves riasztásokat okozhat; a javasolt távolság a hőforrástól vízszintesen mérve 1–3 méter.
A szén-monoxid terjedése és az érzékelő optimális pozíciója
A szén-monoxid (CO) tökéletlen égés során keletkezik, és rendkívül veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz. Sűrűsége nagyon hasonló a levegőéhez (molekulatömege 28 g/mol, szemben a levegő 29 g/mol értékével), ami azt jelenti, hogy nem süllyed le a padlóra, de nem is emelkedik fel olyan gyorsan, mint a metán. Ehelyett könnyen elkeveredik a szoba levegőjével, és a meleg légáramlatokkal (konvekcióval) együtt mozog.
A szén-monoxid-érzékelő elhelyezésénél az emberi légzési zónát kell alapul venni. Nappali vagy dolgozószoba esetén ez a padlótól mért körülbelül 1,5 méteres magasságot jelenti (szemmagasság). Hálószobákban az érzékelőt az ágy fekvőfelületének magasságába, azaz nagyjából a matrac szintjére vagy kicsivel az fölé érdemes rögzíteni, hiszen alvás közben ebben a magasságban lélegzünk. Ha a fűtőberendezés ugyanabban a helyiségben van, az érzékelőt a berendezéstől 1–3 méteres távolságban kell elhelyezni, hogy elkerüljük az indításkor fellépő, átmeneti gázkoncentráció miatti téves jelzéseket.
A légáramlás szerepe és a kerülendő holtterek
A gázérzékelők működését jelentősen befolyásolja a lakás belső aerodinamikája. A nem megfelelő légáramlás késleltetheti a gáz eljutását a szenzorhoz, míg a túl erős huzat felhígíthatja a gázt az érzékelő körül, így az nem jelez időben.
- Nyílászárók és szellőzők közelsége: Ne helyezzük az érzékelőket ablakok, külső ajtók, ventilátorok vagy klímaberendezések közvetlen közelébe. Az itt fellépő intenzív légmozgás el fújja a gázmolekulákat a szenzortól.
- Sarkok és falfülkék: A sarkokban és a bútorok mögötti mélyedésekben stagnál a levegő. Tartson legalább 30 centiméteres távolságot minden belső saroktól.
- Magas páratartalmú helyek: A konyhai gőz, a fürdőszobai pára vagy a mosókonyha nedvessége lecsapódhat az érzékelő áramkörein, ami meghibásodáshoz vagy téves riasztáshoz vezethet. A szenzorokat a magas páratartalmú zónáktól távolabb kell elhelyezni.
Telepítési szabályok és karbantartási lépések
Az eszközök fizikai elhelyezése mellett a hosszú távú üzembiztonság érdekében rendszeres karbantartásra is szükség van. A por és a szennyeződések eltömíthetik a szenzorok finom nyílásait, csökkentve az érzékenységüket. Havonta egyszer érdemes egy száraz, puha ronggyal vagy puha kefés porszívóval megtisztítani a készülék burkolatát.
Soha ne fessen rá a készülékre, és ne használjon a közelében erős vegyszereket, oldószereket vagy aeroszolos tisztítószereket, mert ezek kémiailag károsíthatják a szenzor félvezetőit vagy elektrokémiai celláit. Az eszközök működőképességét a rajtuk található tesztgomb megnyomásával rendszeresen ellenőrizni kell, és ügyelni kell a gyártó által megadott élettartamra is, amely a szén-monoxid-érzékelők esetében jellemzően 5–10 év között mozog, ezt követően a teljes egységet ki kell cserélni.
